A szilveszter környéki rengeteg babonához hozzátartozik, hogy milyen étel kerül az asztalra. Egy jó kis lencsés étel reményében indultunk útnak barátnőmmel, mert főzni nem volt kedvünk. Egy a lakásunkhoz közeli helyre, a Rubenre esett a választás. Az ételekben nem csalódtunk, a lencse-virsli kombináció mellett malacsült is volt a kínálatban. Miután fizettünk, a pincérrel a hétköznapi ajánlatokról beszéltünk. Hiszen hétköznap, ebédidőben van menükínálat, és egy különlegességről is értesültünk: időközönként létezik ‘ZS’ menü is, amikor zsidó konyha fogásai kerülnek terítékre.

Múlt hét csütörtökön ott jártunk ebédelni és épp a négy fogásos zsidó menü volt az aznapi ajánlatok egyike. Egyébként ez az első bejegyzése egy most induló sorozatomnak, amiben az ebéd menüket veszem kritika alá.

Azért is jó a belvárosban dolgozni, mert nagyobb szerencsével találhatsz rá minőségi menükre, jó éttermekben, amiket érdemes kihasználni, amikor megjön a déli étvágy. Könnyebb kategorizálni a hétköznapok ebéd menüit ár szempontjából: 1.000 forint lesz a limit, az az alatti, illetve afeletti menükről fogok beszámolni. Az utóbbi csoport inkább a business ebéd kategóriához tartozik, ami napi kb. 20 munkanapot tekintve inkább egy menedzser pénztárcájához passzol. Az előző pedig az árérzékenyebb vendégek költségvetését veszi tekintetbe. Amúgy mindkét opció jó vétel, ha egy Meki, vagy egy Burger King menü ára az összehasonlítási alap. Ebben a tekintetben a Ruben igazi gyöngyszem a belvárosban.

Ha még nem ismerős neked az étterem: az Astoria mögött, a Magyar utcában, egy kissé eldugott helyen fekszik. A hétköznapi menüjük talán a legolcsóbb és legjobb ár/érték arányú ebéd a belvárosban: egy három fogásos menü 790 +10% szervízdíj. Alkalomadtán négy fogásos ebéddel, és a fentiekben említett ún. zsidó menüvel készül a szakács, 1.250 forintért. Nagyon baráti.

A ‘ZS’ menü a zsidó konyha remek tételeit kínálja, kissé magyaros értelmezésben: hagymás tojássaláta, libatepertővel zöldségekkel és mákos barhesszal, maceszgombócos marhahúsleves, libacombos sólet főtt tojással és desszertként egy szelet flódni. Nevezhetjük ezt a menüt ‘zsidó konyha best of’ kínálatának is.

Az előételt egy tökéletesen elköltött vasárnapi reggelihez tudnám hasonlítani, amikor több idő van arra, hogy rendesen leüljünk a megterített asztal mellé, és nem csak tejeskávét kortyolunk el – többnyire éhgyomorra… Szép adagot kaptam a ropogós liba tepertőből és a tojásos salátából is. A fogást reszelt retekkel, frissen vágott, érett zöldségekkel hozták ki, pont annyira finom volt, mint amilyennek a képen látszik. Egyszerű fehérkenyér helyett jó ötlet volt mákos barheszt párosítani az előételhez.

Ezek után alig vártuk a levest. A marhahúsleves intenzív, koncentrált, ízekben gazdag leve tele volt húsdarabokkal, sárga- és fehérrépa kockákkal, és egy csaknem fagyigombóc méretű maceszgolyóval. Szinte minden kanálra jutott valami szilárd falat. Eddigi tapasztalatom a maceszgombócokkal nem volt túlságosan szerencsés: mind kemény és tömény volt, ahogy próbáltam lefarigcsálni belőle a kanállal, mindig kiugrott a tányéromból és a padlón landolt. Viszont ez a macesz golyó nem félkész termékből készült, és még csak nem is macesz lisztből. Szerintem áztatott pászka lapokból, kézzel gyúrták a gombócokat. Puha, omlós és könnyű volt. Nem volt ázott sem, a forró leves csak hozzáadott az állagához.

A fotókon jól látszik, hogy mennyire sűrű és tartalmas a sólet. És nem csak babbal és árpával készült, hanem füstölt libacomb is volt benne, ami nagyban hozzájárult az ízéhez. Annyira laktatónak ígérkezett, hogy csak lassan, villával láttam neki az elfogyasztásának. A pincér ajánlott hozzá egy üveg házi vöröset, és mivel már akkor szabadságon voltam, rendeltem belőle egy pohárral.

Mindezek után jött a desszert: flódni. Ez egy tökéletes kombinációja a diónak, a máknak, az almának és persze a szilvalekvárnak. Házi készítésű, friss és finom volt. (Egyébként már a sóletnél jól laktam. Ha nagyobb szeletet raknak tányérra, biztos ott hagyom…) Egy eszpresszóval fejeztem be az ebédet.

Pár dologra érdemes odafigyelni, miközben a munkahelyedről ugrasz ki egy ebédre. Szerintem az idő lehet a legfontosabb tényező; egy óra alatt kell a sétát, az evést befejezned. A Ruben ezzel teljesen tisztában van, mivel az ebéd rutinjuk kiemelkedő: négyfogásos ebédet szervíroztak kávéval két személyre, és fizettünk 45 perc alatt. Gyors a kiszolgálás, de nem sürgetőek a pincérek. Jobb, ha előre asztalt rendelsz, mivel csúcsidőben előfordulhat, hogy nincs szabad hely. Még a bejegyzés elején említettem az árat, mint tényezőt, de itt az étel minősége miatt is érdemes visszatérni. Csekonics báróként megebédeltünk az Extra ZS menüvel, vízzel, borral, kávéval plusz 10%-os szervízdíjjal méghozzá fejenként 2.000 forint alatt! – Nagyon baráti!

Ebéd menü: 12:00- 16:00

Kiszolgálás: gyors, udvarias, rutinos, odafigyelő

Konyha: jó minőségű, finom

Ár: ennél jobbat nehéz találni: 3 fogásos ebéd 790, 4 fogásos Extra menü 1.250 + 10% szervízdíj

Fizetés: készpénz és hitelkártya

Több infó: Ruben Restaurant

Még több ebéd javaslatot találsz a Foursquare listánkon! További kritikákért és tippekért kövessetek minket a Foursquare-en!